2025-ig ritkán szóltak a hírek a világ legnagyobb szigetéről a messzi északon. Azonban azóta, hogy Donald Trump megkezdte második elnöki ciklusát, és egyre egyértelműbbé tette, hogy így vagy úgy, de szeretné megkaparintani az ásványokban, kritikus fémekben és ritkaföldfémekben gazdag észak-európai földet, egyre nagyobb az érdeklődés a jeges sziget iránt. A hivatalosan a Dán Királyság autonóm területén élő mintegy 57 ezer embert eddig nem nagyon kérdezte meg senki, hogy mit is szeretnének.
A mintegy 2,2 millió négyzetkilométernyi, vagyis Magyarországnál 25-ször nagyobb sziget lakóinak 90 százaléka őslakos inuit. Többségük idővel függetlene Dániától, amely jelenleg a sziget éves bevételének a felét biztosítja pénzügyi támogatás formájában. 2025. március elején parlamenti választásokat tartottak, amelyek eredményeként megbukott az eddig kormányzat. A voksoláson induló politikai pártok mindegyike zászlajára tűzte Grönland függetlenségének kérdését, az eltérés csak abban volt közöttük, hogy ki akarta ezt gyorsabban, vagy éppen lassabban.
Egy januári közvélemény-kutatás szerint a grönlandiak mindössze 6 százaléka szeretne az Egyesült Államok részévé válni, 85 százalékuk ellenzi azt, ráadásul a relatív többség (45 százalék) Trump érdeklődését Grönlandra nézve veszélyesnek látja – igaz, 43 százalékuk szerint viszont ez jó lehetőséget jelentene a szigetországnak.
Ajánlóképek
Fotó: Sarah Meyssonnier / Reuters
