Malajzia, ahol kilenc szultánból lesz egy király

Malajzia Délkelet-Ázsiában található, az Egyenlítő közelében fekszik egy körülbelül németországnyi területen. Két részből áll, a Maláj-félszigeten lévő Nyugat-Malajziából és a Borneó északi részén lévő Kelet-Malajziából. A két részt hatszáz kilométer választja el egymástól. (Fotó: Huszti István / Index)

Malajzia államformája föderatív választói monarchia. Az ország államfője a király, akit kilenc szultán közül választanak meg. Selangor szultánjának Istana Alam Shah nevű palotája. (Fotó: Huszti István / Index)

Az ország mintegy 28 millió lakója közül 22 millió a Maláj-félszigeten él. A lakosság fele maláj, 12 százaléka ómaláj bennszülött, 24 százaléka kínai, 8 százaléka indiai – főleg tamil. (Fotó: Huszti István / Index)

Malajziában mindig meleg van, átlagosan 25-30 fok körüli a hőmérséklet, ami nagyon magas páratartalommal párosul. (Fotó: Huszti István / Index)

Az 1980-as évektől a '90-es évek közepéig Malajzia látványos gazdasági fejlődésen ment keresztül. Számos óriásberuházás valósult meg ekkoriban, ezek közül a leghíresebb a 452 méteres Petronas-ikertorony. De a KLIA, vagyis Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak–déli autópálya, Sepang Formula–1-es pályája és az új szövetségi főváros, Putrajaya is ebben az időben épült. Golfozók Selangor tartomány területén , ahol két ütés között a mangroveerdőben sétálhatnak a játékosok. (Fotó: Huszti István / Index)

A nagymértékű iparosodás és gazdasági fejlődés ellenére persze itt sem mindenki golfpályától felhőkarcolóig tengeti életét. Ugyanakkor Malajziában még szegénynek is jobb lenni, mint például Indiában. Sokaknak még úgy is megéri áttelepülni ide, hogy az általuk végzett munka teljesen ugyanaz, az életszínvonal viszont összehasonlíthatatlanul jobb, mint otthon. (Fotó: Huszti István / Index)

Kuala Lumpurtól 25 kilométerre délre fekszik Putrajaya, a mesterségesen létrehozott közigazgatási központ. A kilencvenes években kezdték építeni, a kormány 1999-ben költözött ide, de a király és a parlament székhelye, valamint az ország gazdasági központja továbbra is Kuala Lumpur maradt. (Fotó: Huszti István / Index)

1957 óta Malajzia fővárosa Kuala Lumpur. A várost 1857-ben alapították, nevének jelentése mocsaras torkolat, ugyanis a város a Klang és Gombak folyók torkolatánál fekszik. Itt járva mocsarat nem, de az indonéz ültetvénytüzek miatt sűrű szmogot annál inkább láttunk. (Fotó: Huszti István / Index)

Kuala Lumpur kínai negyede. (Fotó: Huszti István / Index)

Kuala Lumpurtól 13 kilométerre észak felé található a legnépszerűbb Indián kívüli hindu szentély egy hatalmas mészkőbarlangban – ez a Batu Caves. Már a hozzá vezető 272 lépcsőfok is kihívás, de olyan vezeklőt is látni, aki térden tette meg a távot. A tövében egy 42,7 méter magas hindu istenségszobor fogad, a lépcsőkön pedig vad majmok garázdálkodnak, akik minden mozdíthatót kilopkodnak a turisták kezéből és táskájából a fényképezőgéptől a vizespalackig. (Fotó: Huszti István / Index)

Batu Caves. (Fotó: Huszti István / Index)

A maláj alkotmány garantálja a vallásszabadságot, de a hivatalos államvallás az iszlám. A 2010-es népszámlálás adatai szerint a lakosság több mint 60 százaléka muszlim, 20 százaléka buddhista, kicsivel több mint 9 százaléka keresztény, 6 százaléka hindu, 1,3 százaléka taoista vagy konfuciánus. A nem vallásosak aránya az 1 százalékot sem éri el. (Fotó: Huszti István / Index)

Malajzia államfője a Yang di-Pertuan Agong, Malajzia királya. A király a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik. Ötévente választják meg a kilenc örökletes szultán közül, a másik négy állam, amiknek névleges kormányzói vannak, nem vesznek részt a választásban. A király Kuala Lumpur közelében él az Istana Negara nevű palotában. (Fotó: Huszti István / Index)

Népszerű turistaprogram a homestay, aminek lényege, hogy a látogatók pár órát eltölthetnek autentikus környezetben, helyi családoknál, együtt étkezve, kipróbálva mindennapi tevékenységeiket. (Fotó: Huszti István / Index)

A Kuala Lumpurtól 200 kilométerre fekvő Cameron-felföld a belföldi és külföldi turisták körében is hatalmas népszerűségnek örvend. Az átlagosan 1200-1500 méter magasan fekvő területet trópusi esőerdő borítja, ahol túrázni lehet, vagy akár háttérképnek is beillő teaültetvények fölött teázhatnak a látogatók. Az 1885-ben felfedezett felföldön még az időjárás is barátságosabb: a páratartalom alacsonyabb, mint máshol Malajziában, az évi átlaghőmérséklet pedig csupán 18 fok. Nem hiába volt már száz éve is a britek kedvence ez a környék. (Fotó: Huszti István / Index)

A dzsungeltúra keretében a maláj őslakos orang aslik mutatják be a túlélőpraktikákat tűzgyújtástól az ehető növényeken át a kisállatcsapda elkészítésének rejtelmeiig. Persze aki akar, magányosan is nekivághat az esőerdőnek, de akkor a szálláshelyen jelezni kell, hova indul, hogy ha nem érkezik vissza időben, legalább tudják, merre keressék. (Fotó: Huszti István / Index)

Az egyik Cameron-felföldi orang asli törzs faluját pár éve a heves esőzések után elsodorta egy sárlavina. A maláj kormány ilyen átmeneti épületet húzott fel a családok számára. Bár ottjártunkkor túravezetőnk többször is hangsúlyozta, hogy a megoldás átmeneti, és visszaköltözhetnek korábbi falujukba, azt rebesgetik, hogy a régi falu területén ingatlanfejlesztés zajlik, és biztos, hogy nem térhetnek vissza oda a törzs tagjai. (Fotó: Huszti István / Index)

Reggeli piac a Cameron-felföldön, Brinchang közelében. A piacon friss gyümölcsöket, zöldségeket, helyben termelt epret és epres szuveníreket árulnak. A piacozás egyébként nagyon népszerű Malajziában, a reggeli mellett késő esti piacokat is sok helyen rendeznek, itt a hamis óráktól a pashmina kendőkön át műanyag kacatok tömkelegéig bármire alkudhatunk egy jóízűt. (Fotó: Huszti István / Index)

Az ország etnikai és vallási változatossága a mindennapokban nagyon látványosan jelenik meg: egy átlagos utca képéhez a csillogó szárikba öltözött, indiai szentélyekbe igyekvők éppúgy hozzátartoznak, mint a műanyag székekkel, kirakatba fellógatott kacsákkal hívogató éttermekben összegyűlő kínai családok, vagy a negyven fokban kínzó melegnek tűnő, fekete burkában járó muszlim asszonyok. (Fotó: Huszti István / Index)

A nagy gazdasági fellendülésnek köszönhetően az ország turizmusa is komoly növekedésnek indult. A maláj kormány igyekszik évről évre még népszerűbbé tenni az országot a turisták körében. Ennek köszönhetően a turizmus húzóágazattá vált Malajziában, ez a harmadik legnagyobb devizajövedelmű szektor. 2012-ben 25 millió turista látogatott az országba, Malajzia ezzel a világ tizedik leglátogatottabb helye. 2014-ben a cél a 28 millió vendég, hogy valóra váljon a turisztikai hivatal vágya: minden helyire jusson egy turista. Medence a penangi G Hotelben. (Fotó: Huszti István / Index)

Penangon stratégiai elhelyezkedéséből adódóan virágzott a fűszer-, rizs- vagy éppen ópiumkereskedelem, így a kikötőváros, Georgetown lakói leginkább kereskedők voltak. (Fotó: Huszti István / Index)

Penang a Maláj-félsziget északnyugati részén fekszik, a szárazfölddel egy 13,5 kilométeres híd köti össze. Az üdülési és lakhatási szempontból is népszerű sziget legnagyobb városa Georgetown. Gyarmati épületeiről és arról nevezetes, hogy óvárosa 2008-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. (Fotó: Huszti István / Index)

Georgetownban a legolcsóbb és legautentikusabb módja a városnézésnek a riksázás. (Fotó: Huszti István / Index)

Penangról repülővel, de viharos időben kifejezetten gyomorforgató kompjárattal is átjuthatunk a nyaralóparadicsomba, Langkawi szigetére. Hogy turisztikailag vonzó legyen, a sziget duty free, azaz adómentes státuszt kapott, így az itt üdülők nyakra-főre vásárolhatják az olcsó parfümöket és alkoholt. Ez utóbbi azért lényeges, mert míg máshol 300 százalékos adó terheli az alkoholtermékeket, itt egy doboz sör olcsóbb, mint a kóla. (Fotó: Huszti István / Index)

Így aztán rengeteg parti bárt találunk turistaitatásra specializálódva. A részegség azonban az egyetlen mámor, ami hivatalosan engedélyezett. Ez a hely például Babylon névre hallgat, a rasztafári életérzéshez elengedhetetlen füvezésről azonban szó sem lehet. Drogfogyasztásért hosszú évekre börtönben találhatják magukat a törvénysértők, 15 gramm heroin, 200 gramm marihuána birtoklásáért pedig egyenesen halálbüntetés jár. (Fotó: Huszti István / Index)

A trópusi zivatarok sem ritkák, de több napig tartó egybefüggő esőzésektől nem kell tartani: csak napi néhány órát esik, a levegő pedig olyankor sem hűl le. A folyamatos meleg miatt a tenger is nagyon kellemes, 25-30 fokos. (Fotó: Huszti István / Index)

Az ország önállóságát 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. Szingapúr aztán 1965-ben kivált, és önálló, független állammá alakult. (Fotó: Huszti István / Index)

Malajzia, ahol kilenc szultánból lesz egy király

Ehhez a cikkhez ajánljuk