KÉP: A Balatonban fürdetik a Trabant 601 típusú személygépkocsit, 1971.

Ekkoriban főként Trabantra, Wartburgra, Moszkvicsra volt kilátásuk az autóra vágyóknak. Nagyon népszerűnek számított az 1963-tól gyártott Trabant 601, amelyből az évtizedek során igazi kultautó, afféle szimbólum lett, ma is imádott veterán. Fém vázszerkezetének borítását duroplast műanyagból gyártották, kéthengeres motorja kétütemű volt. A hatvanas évek második felében egy 601 Limousine 46 ezer forintba került, míg az Universalért 50 ezret kértek el.

A kétezres években aztán a kétütemű autók kezdtek egyre inkább nem kívánatossá válni, többször belengették, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálat feltételeit alaposan megszigorítják számukra. Míg a haladékot újra és újra megtoldották, közben a kétütemű kocsik szinte teljesen kikoptak a napi forgalomból, néhány kivétellel főleg hobbiautóként tartják őket.

A technikai fejlődés mellett a környezetvédelmi előírások fokozatos szigorítása a másik oka az egyre tisztább üzemű autók terjedésének. Ma már az autógyárak a vásárlói igényeket figyelembe véve fontosnak tartják, hogy forgalomba hozzanak a hagyományos benzinesnél és dízelnél tisztább üzemű modelleket is.

Az új és alternatív technológiák használata egyszerre van jelen gyártói és fogyasztói oldalon is. Az elmúlt évtizedek során különböző éghajlatváltozási jelenségek miatt az emberiség változtatni kényszerült a hétköznapi dolgokhoz való hozzáállásán. Pár éve még ritkaság volt a zöld rendszámú autó az utakon, ma már ez teljesen megszokott. A kipufogógáz és a kibocsájtott füst ezzel mérséklődött, de az ember nem csak a volán mögött ülve, a gázpedált nyomva tud füstöt kibocsátani, hanem például a dohányzás során is.

Autóeladásnál előny a nemdohányzó tulajdonos, hisz akkor azt feltételezheti a vevő, hogy a dohányzás során keletkező füst nem került az autókárpit szöveteibe, hiszen a füst nemcsak büdös, hanem az egészségre káros is.

Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszerengedélyeztetési Hivatalának (FDA) kutatása szerint a cigaretta égése során közel hétezer vegyület szabadul fel, és ebből 93-ról már bizonyított, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Sokan még manapság is úgy vélik, hogy elsősorban a nikotin felelős a dohányzáshoz kapcsolódó megbetegedésekért, amely valóban függőséget okozó anyag, és többek között fejfájást, szédülést okozhat. Azonban nem a nikotin, hanem az égés és az égés során keletkező füst a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges kiváltó oka. Az égés ugyanis nemcsak a belsőégésű motoroknál, hanem a dohányzásnál is ártalmas anyagok felszabadításával jár. A legjobb tehát az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra, vagy ha ez megtörtént, akkor igyekszünk mihamarabb abbahagyni. Ezzel nem csak önmagunk, hanem környezetünk egészségéért is teszünk, ráadásul a leszokással párhuzamosan csökken a dohányzáshoz köthető betegségek kockázata is. Aki viszont valamilyen ok miatt nem szokik le, azok számára ma már léteznek füstmentes technológiák, amelyek a cigarettánál kevésbé káros alternatívát nyújthatnak.