Nemhogy nincs vége, még csak most kezdődik

2015.12.07. 00:17
Hermann Ildi képeiből Hátraarc címmel nyílt kiállítás a Mai Manó Házban, a portrék a Saul fia forgatásán készültek. A kiállítás január 3-ig látható, miközben nemsokára kiderül, hogy milyen kategóriákban jelölik a filmet Oscarra. Nagykép.

Hermann Ildi a forgatáson fotózta a film szereplőit: közvetlenül a jelenetek forgatása után készített portrékat, amikor még a karakterben maradtak a színészek. A Mai Manó Ház kiállítóterében életnagyságú méretben állították ki a képeket, akik a élethű jelmezeikben, a testileg-lelkileg is megterhelő forgatások után, sárga csillagukkal, véres-szakadt ruhájukkal néznek a szemünkbe.

A képekhez a kiindulópontot egy olyan album jelentette, amelyben halálra ítélteket fotóztak az ítélet végrehajtása előtt, Nemes Jeles László rendező és Erdély Mátyás operatőr adták Hermann Ildi kezébe Tomasz Kizny lengyel fotós képeit, és közösen alakították ki a koncepciót. 

A Saul fia egyik jelenetében azt látjuk, ahogyan a foglyok fotót készítenek a haláltábor borzalmairól, majd elássák a fényképezőgépet, hogy megőrizzék és bizonyítékot szolgáltassanak az utókornak. A Mai Manó kiállításán Hermann Ildi képei mellett három olyan fotó is látható, amelynek eredetijét Auschwitz-Birkenauban őrzik, és táborban elásott fényképezőgépből kerültek elő. 

De nem csak fényképezőgépek kerültek elő a földből: egy befőttesüvegben noteszbe írt jegyzeteket is találtak, a kiállítás falain innen idéznek kézírásos formában. "Kedves megtaláló, keress mindenütt, minden kupac földben. Tucatjával ásták el itt a dokumentumokat, az enyémeket és másokét is, fényt derítenek ezek mindenre, ami itt történt."

A film különlegessége, hogy 35 mm-es filmre készült, és a rendező és az operatőr szándékai szerint a legtöbb moziban így is vetítik, még ha ez sokszor nehézséget is okoz a mai világban, annyira ritkának számít már ez a technológia. Hermann Ildi képei is 35 mm-es filmre készültek, a kiállítást kifejezetten a Mai Manó Ház kiállítóterére tervezték. 

A Saul fiát májusban mutatták be a Cannes-i Filmfesztiválon, ahol összesen négy díjat nyert a film, és ami talán még fontosabb, a Sony Pictures Classic vette meg az amerikai forgalmazás jogait. A  2015-ös év azóta is Nemes Jeles Lászlóról és filmjéről szól: a Saul fia sorra nyeri a díjakat, és megkezdte amerikai hódítását is, ami különösen fontos a decemberi amerikai bemutató, és az Oscar-jelölések bejelentése előtt. 

Decemberben jelentik be ugyanis, hogy a Saul fia rajta van-e azon a 9-es listán, amiből a legjobb idegen nyelvű film jelöltjeit választják majd ki. De a Saul fiát komoly esélyesként emlegetik a főbb kategóriákban is (színész, rendező, operatőr), úgyhogy a történet nemhogy nem ért véget, de most kezdődik csak igazán el. 

Nemes Jeles László és a Saul fia olyan sikert ért el, amire harminc éve nem volt példa a magyar film történetében, és már a folytatás is körvonalazódik: a rendezőt leigazolta az egyik legnagyobb amerikai ügynökség és már a második filmje is készülőben van.